Az alapnál kezdődik minden. Nem csupán a ház stabilitását adja, de az alapozásnál indul a szigetelés témája is. Sávalap vagy lemezalap legyen? Mi kell egy alacsony energiaigényű, modern házhoz? Hogyan lehet elszúrni az alapozást és mire érdemes építtetőként figyelni. Nem mindegy milyen alapra építed a házad!
Egy építkező számára szerintem ez a legizgalmasabb pillanat, mikor végre nekiállnak a markolóval kiásni az alapot! Aki telektisztítás vagy nagyobb volumenű tereprendezés előtt áll, az talán még jobban várja. A ház pontjainak kitűzésénél már vizuálisan is érzékelhető a ház elhelyezkedése a telken és a nagysága. Nagy élmény már a főfalak kitűzése között sétálni, “kinézni” az ablakon, vagy ácsorogni a terasz helyén. Amikor pedig kiássák az alapot, akkor már mondhatjuk: Megkezdtük az építkezést!
Az alapozások műszaki lehetőségeiben nem szeretnék belemenni, nem is értek hozzá. Ami általában felmerül a családi házak építésénél az a sávalap és a lemezalap.
Melyik alapozási módot válasszam?
Sávalap:
- a külső falak ill. nagy terhelésnek kitett főfalak alatt kb 60 cm széles, 80 cm mély betonsáv
- a keskeny, de mély sáv kiásása időigényesebb és nehezebb feladat
- zsaluzni és vasalni szükséges
- hőhidak könnyebben előfordulhatnak
- kevesebb beton kell, olcsóbb
Lemezalap:
- a teljes ház alatti egybefüggő felület
- kevésbé mélyen kell kiásni, egy markoló gyorsan és könnyedén elvégzi
- zsaluzni nem szükséges, vasalás kell
- jól körbe szigetelhető, hőhídmentes alap építhető
- mivel a teljes alapterület ki lesz öntve betonnal, ezért drágább megoldás (~ 15%)
Az építkezésnél természetesen a plusz költségekre mindenki felkapja a fejét. Mikor érdemes a drágább lemezalapot választani? Akkor, ha gyenge minőségű (talajvizes) talaj van, bonyolult az alaprajzotok vagy alacsony energiaigényű családi házat szeretnél. Nálunk a talaj és energiatakarékosság indokolta, hogy emellett döntsünk.
A telkünkön a homokos talajt nem volt nehéz kitermelni. A kitűzés után a csatorna, elektromos csöveket és a villámvédelmi huzalt ásták be, majd zúzott kőágy és vasháló következett és az első betonréteg. Legnagyobb meglepetésünkre már másnap folytatódott az építkezés, nem volt 2 hét leállás, amíg a beton megköt. Erre került a szigetelő anyag, a további vasalások és a zúzott kőágy. A rózsaszín szigetelő anyag az alap oldalán körben is végigfut, ez volt a zsaluanyag a végső betonhoz.
Mit lehet elrontani az alapozásnál?
Az a tapasztalatom, hogy amikor a lemezalap szóba kerül, mindenkinek a hozzáállása, hogy “az meg minek?” Amikor pedig a rétegrendet és vasmennyiséget meghallják, fejcsóválás és “hűha” jön. Végül mindenki elismeri aki egy kicsit is rálát a témára, hogy ez igen, az biztosan jól szigetelt, biztos alap lesz. Kell ennél több? Egy biztos alap, ami jól szigetel?!
A ház biztos alapját sajnos el is lehet rontani. Az olcsóbb sávalapot is ugyanúgy, vagy még könnyebben.A környékünkön több építkezés is folyik, láttam “érdekes” megoldásokat.
Előforduló hibák:
- nem a területviszonyokhoz igazodik a ház alapja, azaz túl alacsonyan van, nincs megfelelően kiemelve (gödörben házat építeni)
- a sávalap nem elég mély vagy nem elég széles
- kispórolják a vasalás egy részét
- rosszul választják ki a kavicságyáshoz a követ (a gömbölyű kavicsot nem lehet tömöríteni, mert szétgurul, pattog, a zúzott kő igen.)
- rossz minőségű betont használnak
- nem használnak szigetelő anyagot vagy rossz anyagot választanak
- stb.
Amint kész az alap egy igen látványos átalakulás jön: a falazás…Kövesd a blogot a következő részben is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: